Az erdélyi online média reneszánszát éli, az elmúlt évben tizennégy új honlap jelent meg. Ez szolgált alapul a tusványosi médiaműhelyben Internetes portálok, webringek” címmel rendezett beszélgetéshez a szabadegyetemen Tusványoson, melyen részt vett többek között Kiskéri Lajos, a gondola.hu, Szakács Árpád, a hirkereso.ro, illetve Böszörményi Nagy Gergely, a reakcio.hu munkatársa a beszélgetést moderáló erdely.ma-főszerkesztőnek, Kovács Csabának a vezetésével. /Fleischer Hilda: Weboldalak reneszánsza. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2009. január 5.
Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. A magyar államfő először nyilatkozott egy blognak, a köztársasági elnök a Reakciónak adott interjújában úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti–nemzetietlen és fasiszta–antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. Az elnök azt is elmondta, oda jutottunk, hogy a határon túl a „szegény Magyarországért” imádkoznak. Komolyan veszi a felelősséget a határon kívül élő magyarok sorsáért, fejtette ki. Enyhíteni próbálja azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti–nemzetietlen érvelésbe, és persze ellenpárjába, a fasiszta– antifasisztába. Ez a kár felmérhetetlen. Létezik az egységes magyar nemzet, de ma már különböző résztársadalmakból áll. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ha együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel, hangsúlyozta Sólyom László. Mások az élethelyzetek: egy erdélyi magyarnak Bukarestben, az ottani politikai kultúrában kell politizálnia, amely gyökeresen különbözik mondjuk a ljubljanai közegtől. Ugyanakkor meg kell tanulni a kettős kötődést. A legveszélyeztetettebb a szórványmagyarság és a városokban, lakótelepen élők, akik nehezen találnak magyar közösségeket. Az utódállamok nehezen veszik tudomásul, hogy nem homogén nemzetállamok, hanem többnemzetiségűek lettek, éppen úgy, mint a Magyar Királyság volt, amelyből szabadulni akartak. Érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. A jelen helyzetről a legtöbb ismeretet a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indított el a köztársasági elnök. /Ablonczy Bálint, Balogh Ákos Gergely: ”Nem látom a távlatos gondolkodást” Interjú Sólyom Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
